Rozgonyi Consulting Blog - Társadalombiztosítás. Munkaügy. Könyvelés. - Mit érdemes tudni a nyári diákmunkával kapcsolatosan?

Rozgonyi Consulting Blog

Társadalombiztosítás. Munkaügy. Könyvelés.

Mit érdemes tudni a nyári diákmunkával kapcsolatosan?

13 Jul, 2014 | Munkaügy

Bizonyára jó néhány olvasónk ismeretségi körében található olyan fiatal, aki a nyári diákmunkát választja pénzkereseti lehetőségként. A következő cikkben megvizsgálunk néhány esetet a munkára irányuló jogviszonyok közül.

Az egyik alternatíva a munkaviszonyban folytatott tevékenység:

Ha a diák úgy dönt, hogy a szezonális nyári munkát munkaviszony keretén belül kívánja folytatni, akkor Ő a 2012. évi I. törvény hatálya alá fog tartozni. Azaz a jogviszonyát az MT. szabályozza. Érdemes tudni, hogy a munkaviszony kizárólag munkaszerződéssel jöhet létre. Ebbe foglaltak alapján a munkavállaló köteles a munkáltató irányítása alapján munkát végezni. Illetve a munkáltató köteles a munkavállalót munkabér ellenében foglalkoztatni.

A megkötött és mindkét fél által aláírt munkaszerződésnek mindenképp tartalmaznia kell a következő elemeket:

- alapbér,
- munkakör
- a munkaviszony tartamát (ennek hiányában a munkaviszony határozatlan időre jön létre)
- a munkahelyét, ahol a tevékenységet végzi (ennek hiányában azt a helyet, ahol tevékenységét általában végzi).

A munkaviszony legtöbbször napi 8 órás munkaidőre jön létre, de természetesen a munkaszerződésben ettől el lehet térni.

Fontos, hogy a munkáltató minden esetben megfelelő tájékoztatást adjon munkavállalójának, ezért nem árt, ha a következő információk rendelkezésre állnak:

- mennyi a napi munkaidő (órában)
- jár-e az alapbéren kívül valamilyen más juttatás
- miként számolnak el a felek a munkabérrel, illetve annak gyakoriságáról
- a munkavállalót megillető szabadság mértékéről, annak felhasználásáról
- a felmondási idő megállapításáról, és annak szabályairól
- a munka vállaló a kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e
- ki gyakorolja a munkáltatói jogkört

A másik eset ha a diák iskolaszövetkezeten keresztül vállal munkát:

A diákok körében talán a legelterjedtebb forma az iskolaszövetkezeti tagság. Ebben az esetben a szövetkezetek, mint "közvetítők" járnak el, és a diák a szövetkezettel áll munkaviszonyban. A speciális jogviszony egyik sajátossága, hogy a hallgató tanulói jogviszonyban van.

Az iskolaszövetkezet, mint munkáltató és a tagjai a hallgatók között határozott idejű munkaszerződés jön létre.

Harmadik eset, ha a hallgató egyszerűsített foglalkoztatottként végzi munkáját:

A 2010. évi LXXV. törvény értelmében az ilyen formán létrejött jogviszony is munkaviszonybak minősül.

Mezőgazdasági idénymunka: a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés, továbbá a termelő, termelői csoport, termelői szervezet, illetve ezek társulása által a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása - a
továbbfeldolgozás kivételével - feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot.

Turisztikai idénymunka: a kereskedelemről szóló törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka, feltéve, hogy azonos felek között a határozott időre szóló munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári
éven belül a százhúsz napot. 

Idénymunka: az Mt. 90. § c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő munka. Mezőgazdasági idénymunka esetén az év adott időszakához vagy időpontjához kötődőnek kell tekinteni az olyan munkavégzést is, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt végezhető el kizárólag abban az időszakban vagy időpontban.

Filmipari statiszta: az a természetes személy, aki a 3711 FEOR számmal azonosított foglalkozásúnak minősül, feltéve, hogy a tevékenysége a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvényben meghatározott filmalkotás elkészítésében való kisegítő (pótolható) jellegű részvételre irányul és e tevékenységből származó napi nettó jövedelme nem haladja meg a 12 000 forintot.

Alkalmi munka, a munkáltató és a munkavállaló között
a) összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és
b) egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, és
c) egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített,
határozott időre szóló munkaviszony.

Az egyszerűsített foglalkoztatás céljából létesített munkaviszony akár szóbeli megállapodás alapján is létrejöhet, természetesen a munkáltatónak bejelentési kötelezettsége van az Adóhatóság felé.

Negyedik esetünk, ha a hallgató önálló tevékenységként végzi a munkát:

Mint ahogyan a nevében is benne van, önálló tevékenységként is lehet munkát végezni, ez ebben a formában teljesen elkülönül a munkaviszonytól. Ilyen lehet például egy megbízási szerződéssel létrejött jogviszony. Adózás szempontjából különböző lehetőségek közül választhat a hallgató. Egyik hátránya, hogy a megbízási szerződéssel létrejött jogviszonyban foglakoztatottnak nem adható béren kívüli juttatás, illetve adómentes térítés.

Beszélnünk kell még arról az esetről is, ha a diák a tételes költségelszámolás módját választja. 

Az előző bekezdésben utaltam az adózásra, a 10%-os költséghányad választása mellett ez az opció is választható. A kettő együtt nem alkalmazható!

Ha a diák a tételes költségelszámolási módot választja, akkor a törvényi szabályok alapján minden kiadását számlával, bizonylattal kell igazolnia. Kivételt képeznek az igazolás nélkül elszámolható költségek.

Ez annyit jelent, hogy tevékenységgel kapcsolatos igazolt költségek minden esetben levonhatók a tevékenységből származó bevételekből. Tehát a bevétel és a kiadás szembe állítható egymással. Természetesen ide vonatkozóan fontos az SZJA törvény betartása. Fontos! a költségeket CSAK a bevétel mértékéig lehet figyelembe venni!

Ha hasznosnak találta a bejegyzést, kérem ossza meg ismerősével is!

www.rocon.hu