Rozgonyi Consulting Blog - Társadalombiztosítás. Munkaügy. Könyvelés. - Nyilatkozat 2015

Rozgonyi Consulting Blog

Társadalombiztosítás. Munkaügy. Könyvelés.

Nyilatkozat 2015

03 Jan, 2015 | Személyi jövedelemadó

Mielőtt megismerkednénk a 2015-ös családi adó- és járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó információkkal, tekintsünk egy kicsit a jövőbe. 

2016 január elsejétől pozitív változás, hogy a második gyermek után járó adóalap-kedvezmény összege emelkedni fog, ez számokban kifejezve:

2016-ban 78 125 Ft (adókedvezmény + 12 500 Ft)
2017-ben 93 750 Ft (adókedvezmény + 15 000 Ft)
2018-ban 109 375 Ft (adókedvezmény + 17 500 Ft)
2019-től pedig 125 000 Ft (adókedvezmény + 20 000)

Egy eltartott gyermek után továbbra is 62 500 Ft marad az adóalap-kedvezmény, ami plusz 10 000 Ft-ot jelent a nettó jövedelem tekintetében.

Három vagy több eltartott esetén ugyancsak marad a "régi" adóalap-kedvezmény összeg, amely gyermekenként 206 250 Ft. Ez a hónap végén plusz 33 000 Ft-ot jelent a nettó jövedelem tekintetében. 

Fontos változás, hogy a kedvezmény érvényesítése adóazonosító jelhez fog kapcsolódni. Tehát a kedvezményezett eltartottnak 2016-tól adóazonosítóval kell rendelkeznie, amit fel kell tüntetni a nyilatkozattétel során is.

A jelenlegi szabályozás érvényes azokra a gyermekekre is, akik nem Magyarországon élnek, de szüleik itthon veszik igénybe a családi kedvezményt.  

A családi kedvezmény – a feltételek fennállása esetén – az Ön összevont adóalapját csökkenti. Abban az esetben, ha Ön e nyilatkozattal kéri a családi kedvezmény érvényesítését, a kedvezmény az adóelőleg alapját – és ezért a munkáltatójától, kifizetőjétől származó adóévi jövedelmeiből fizetendő adóelőleg összegét is – csökkenti.

A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettő eltartott esetén 62 500 forint, három vagy annál több eltartott esetén 206 250 forint. A családi kedvezmény a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy vagy két eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 10 ezer forinttal, három vagy több eltartott esetén havonta és kedvezményezett eltartottanként 33 ezer forinttal magasabb összegű nettó kereset áll a családok rendelkezésére.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult

- az a magánszemély, aki jogosult a családi pótlékra, ideértve az az esetet is, amikor a gyermeküket bírósági ítélet alapján felváltva gondozó szülők a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) alapján 50-50 százalékban jogosultak a családi pótlékra (közös felügyelet). A közös felügyelet alatt álló gyermekre tekintettel a szülők a családi kedvezményre is 50-50 százalékos arányban jogosultak, tehát saját eltartottjaik számától függően 31 250 (a 62 500 fele) vagy 103 125 (a 206 250 fele) forintot érvényesíthetnek a közösen felügyelt gyermek után. A kedvezményt azonban egymás között nem érvényesíthetik közösen, viszont a (jelenlegi) házastársukkal a rájuk vonatkozó kedvezményt közösen is igénybe vehetik;

- a jogosulttal közös háztartásban élő, családi pótlékra nem jogosult házastársa. 2015. január 1-jétől már év közben is érvényesítheti a családi kedvezményt az a magánszemély, aki nem jogosult ugyan családi pótlékra, de az arra jogosult házastársával közös háztartásban él. Abban az esetben például, ha a házastársak közül csak az egyik minősül nevelőszülőnek a vonatkozó szabályok alapján csak ő jogosult családi pótlékra, 2015-től viszont házastársa is jogosulttá válik arra, hogy adóelőlegnyilatkozatot tegyen a nevelt gyermek(ek) után járó családi kedvezmény érvényesítésére;

- a várandós nő és a vele közös háztartásban élő házastársa;

- a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek, továbbá a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Esetükben saját maga vagy a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül közös döntéssel kiválasztott magánszemély minősül jogosultnak;

- az a magánszemély is, aki bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult. Természetesen a többi feltételnek ilyenkor is teljesülnie kell (ld. a kedvezményezett eltartottaknál!).

Amennyiben a családi kedvezményre több magánszemély jogosult, mindenképpen közös nyilatkozatot kell tenniük akkor is, ha a kedvezményt teljes egészében kizárólag a jogosultak egyike érvényesíti. A közös nyilatkozat megtételének kötelezettsége nem vonatkozik a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek vér szerinti szüleire, mert ők a kedvezmény 50-50 százalékát a másik szülőtől függetlenül érvényesíthetik. Amennyiben a rájuk eső kedvezményt jelenlegi házastársukkal közösen érvényesítik, úgy természetesen nekik közös nyilatkozatot kell tenniük.

Kedvezményezett eltartott

- akire tekintettel a magánszemély belföldön családi pótlékra jogosult,
- aki a családi pótlékra saját jogán jogosult,
- a rokkantsági járadékban részesülő személy,
- a magzat (a fogantatás 91. napjától a világra jöttét megelőző hónapig az erről szóló orvosi igazolás alapján),
- a bíróság döntése alapján közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

Amennyiben a magánszemély azért érvényesíthet családi kedvezményt, mert külföldi állam jogszabálya alapján ott jogosult családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra, kedvezményezett eltartottként azt a magánszemélyt (gyermeket) veheti figyelembe, akire tekintettel a Cst. megfelelő alkalmazásával a családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne.

Eltartott

- a kedvezményezett eltartott,
- és a családi pótlékra már nem jogosító személy is, ha Cst. szerint figyelembe vehető a kedvezményezett eltartottak után járó családi pótlék összegének megállapításánál.

Így például, ha egy családban 10 és 12 éves gyermekek (kedvezményezett eltartottak) mellett olyan 18 évnél idősebb gyermek is van, aki felsőoktatási intézményben első akkreditált felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, első egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik (eltartott), akkor a családban az eltartottak száma három. Ebben az esetben a kedvezményezett eltartottak (két fő) után fejenként és havonta 206 250 forint adóalapot csökkentő családi kedvezmény vehető igénybe.

A családi járulékkedvezmény

2014. január 1-jétől lehetőség nyílt arra, hogy a magánszemély az őt megillető családi kedvezményt a magánszemély a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosítottként fizetendő természetbeni egészségbiztosítási járulékkal, pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal, nyugdíjjárulékkal szemben is elszámolhassa abban az esetben, ha azt a személyi jövedelemadó-alappal (adóelőleg-alappal) szemben nem lehetett teljes összegben érvényesíteni. A családi járulékkedvezmény összege egyenlő a családi kedvezmény adóalappal (adóelőleg-alappal) szemben nem érvényesített részének 16 százalékával, de legfeljebb az egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék együttes összegével. A munkaerő-piaci járulékkal szemben tehát nem lehet kedvezményt érvényesíteni. A családi járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) automatikusan figyelembe veszi, ha a magánszemély a családi kedvezmény érvényesítéséről nyilatkozik. A magánszemély azonban kérheti, hogy járulékkedvezményt a munkáltató (kifizető) ne érvényesítsen, és a családi kedvezményre jogosító keretből csak azt az összeget számolja el, ami a személyi jövedelemadó előlegének terhére érvényesíthető.

Például, ha az egyedülálló magánszemély 2 kiskorú gyermekére tekintettel kéri a családi kedvezmény igénybevételét, akkor havonta kétszer 62 500 forint, együttesen 125 ezer forint családi kedvezményt érvényesíthet. Ha ez a magánszemély egy hónapban 100 ezer forint bérben részesül, a munkáltató a 125 ezer forintnak a bért meghaladó részét, azaz 25 ezer forintot fordít át járulékkedvezménnyé. Ezért a munkáltató az adott hónapban a 25 ezer forint 16 százalékának megfelelő összeget, azaz 4000 forintot vesz figyelembe járulékkedvezményként, ezt az összeget nem vonja le járulékként a magánszemély béréből. A járulékkedvezmény elszámolásakor is fokozott figyelemmel kell eljárni!

FONTOS! Ha a magánszemély jogosulatlanul veszi igénybe a családi járulékkedvezményt, akkor is felmerülhet a 12 százalékos különbözetibírság fizetési kötelezettség.

www.rocon.hu